Színes sorozat – kék

Gyerekkoromban a kedvenc színem volt. Minden változatát szerettem. Ezernyi változata, számtalan árnyalata van: ultramarin, kobalt, cölin, király, ftalo, tenger, berlini (=porosz=párizsi), brémai, alexandriai, zafírkék és még lehetne folytatni a sort sokáig.

A kék szín jelentései, használata

A kék az ég színe és a víz színe.  Békét és nyugalmat áraszt. Szimbolizálja a reményt, a hűséget, a bölcsességet. Bizalmat kelt, és intelligenciát és stabilitást sugall ezért a logókban gyakran használt szín. A kék a frissességet is jelenti, ezért használják előszeretettel a fogkrémeknél és mosóporoknál. Sokan állítják, hogy a  kék a férfiak színe, ugyanakkor a női öltözködésben épp olyan gyakori. 

Bár megnyugtató, egyben hideg szín is, így falfestékként óvatosan alkalmazzuk, ha nem akarunk túl magas fűtésszámlát.  Előnye ugyanakkor, hogy világos árnyalatai a kis szobákban tágítják a teret. Leginkább hálószobában ajánlott, itt segíti a nyugodt alvást.

A kék spirituális szín, már az ókortól kezdődően előszeretettel használták spirituális témák kapcsán. A mennyország jelképe, Szűz Mária színe.

Szösszenetek a kék pigment történetéből

A természetben nagyon korlátozottan található meg kék pigment.

Az egyiptomi kék pigment, kb. 5000 évvel ezelőtt az első mesterségesen előállított szín volt. Talán nem meglepő, hogy épp az ókori egyiptomiak találták fel ezt az anyagot, hiszen náluk különösen fontos szerepet játszott a kultúrában, sőt a mindennapi életben a halottkultusz. Márpedig a kék Egyiptomban is a mennyország színe volt. A gízai piramisok építésének idején találták fel az eljárást, aminek köszönhetően a falfestményeken, szobrokon, szarkofágokon csodálhatjuk meg az egyiptomi kék színt.

Indiában ezalatt az indigócserjéből állították elő a kék színt. Az indigócserjét az Indus völgyében már 5000 évvel ez előtt is termesztették, később a Brit Birodalom is ezt használta textilfestésre, többek között a katonai egyenruhák készítésére. Mesterségesen csak a XIX. század végén tudták előállítani az indigókék színt.

Európában főleg az azurit ásványból állították elő a kék színt. Finomra őrölve halványkék, durvább szemcsékre porítva mélyebb, sötétebb kék színt ad, de ekkor nehezen kezelhető a vásznon a durva szemcsés szerkezet. Később megérkezett Európába az lazúrkőből elállított kék pigment is, ez az ultramarin kék azonban drága volt, hogy egészen a reneszánszig főleg az azurittal festettek a híres mesterek. A lazúrkövet ugyanis kizárólag Afganisztán területén bányászták, és 100 gramm kőzetből mindössze 4 grammnyi ultramarin kék festéket tudtak előállítani. Drágább volt az aranynál is, ezért csak igen keveset használtak fel belőle, és csak nemes témákat festettek vele. Szűz Mária ábrázolásoknál találkozhatunk a legtöbbször ezzel a színnel. A mesterséges ultramarinkék színt a XIX. században a francia kormány megbízásából kísérletezték ki a vegyészek.

Hogyan látják az emberek a kék színt?

Bár az egészséges ember kb. 1 millió színt tud megkülönböztetni egymástól, valójában csak három színt érzékelünk a szemünkben lévő érzékelő sejtekkel (receptorokkal). Ez a kék, a zöld és a vörös. Ezek arányából keveri ki agyunk a megfelelő színeket, hasonlóan a modern számítógépes grafikai programokhoz. Például ha a szemünk sok vöröset és zöldet lát, de kevés kéket, akkor agyunk úgy érzékeli, sárga színt látunk. Érdekes tény, hogy színérzékelő sejtjeinknek csupán 5 %-a szakosodott a kék színre