Évértékelés 2021

Lassan kezdem megszokni, hogy 2022 van. De persze azért még hónapokig elrontom a dátumot mindenhol, ahol csak kérik. Hogy jobban megjegyezzem, hogy eltelt már 2021, tekintsünk kicsit vissza a tavalyi évre. Nem kis változás volt ez az életemben, hát még a Grafikeszi életében.

Én vállalkozóvá váltam, ő pedig megszületett. A Grafikeszi születését is megelőzte kb. 9 hónapnyi készülődés, de lehet, hogy még több is. Eltekintve attól, hogy a nevét már vagy 5 éve tudtuk, sokáig csak a távoli fantázia világában élt.

Úgy kezdődött minden, hogy – legalábbis egy barátnőm kétségbe vonható véleménye alapján – elérkeztem az életközepi válsághoz, vagy más néven kapuzárási pánikhoz. Nevezhetjük ahogy tetszik, mindenesetre határozottan éreztem, hogy eljött az idő, mikor új életet kell kezdenem, ki kell lépnem a mókuskerékből. Bármi oka is volt, felmondtam a munkahelyemen, ami egyszerre volt felszabadító és félelmetes is. Istennek hála, szinte rögtön ezt követően szembejött velem egy pályázati lehetőség, ami esélyt adott, hogy úgy tegyem meg vállalkozóvá válásom első lépéseit, hogy közben nem döntöm anyagi romlásba a családomat sem. Innen már világos volt, hogy megpróbálom megvalósítani, amit mindig is szerettem volna.

Ez pedig a Grafikeszi, ami álmaimban egy olyan alkotóközösség, ahol helye van mindenféle technikának, stílusnak, korosztálynak. Ahol a személyes alkalmak vidámak és inspirálóak, ahol az online térben is támogató közösségben lehetünk, ahol kicsik és nagyok, tapasztalt és kezdő alkotók támogatják egymást tanácsaikkal és ötleteikkel. Na, de mire jutottunk?

Megálmodni könnyebb, mint megvalósítani.

Mert jött a Covid és nincsenek, vagy alig vannak személyes foglalkozások, workshopok, ahol találkozhatnánk. Mert mindeddig alig használtam a Facebookot, és az egyéb közösségi felületeket, és folyton bénázom, aztán inkább hagyom is az egészet. Mert honlapot készíteni nem egyszerű, és pláne nem olcsó, különösen, ha valaki néhány havonta mást gondol az alapkoncepcióról. Mert filmeket felvenni sem egyszerű, mert hol nem jó a világítás, hol a hang, aztán a kamera, meg belógott, meg lemerült, na kezdjük elölről a felvételt. Új, és igencsak embert próbáló világ volt számomra a filmek vágása is. A hírlevél írásról meg inkább mélyen hallgatok.

Na de nem a kifogásokat kértük! Nézzük mire jutottunk egy év alatt?

• A legfontosabb dolog, a Grafikeszi közössége. Igen ez sikerült. Bár még kicsit tán kevesen vagyunk, ám a személyes és az online közösségben is csupa remek, lelkes, kedves és inspiráló emberrel találkoztam. Egyetlen rossz tapasztalatom sem volt ezen a téren. Ezt köszönöm Nektek!
• Elkészült a honlap. Talán nem hangzik nagy teljesítménynek, de nekem irtó nagy öröm és sikerélmény.
• Több mint 50 Grafiklubos lecke készült el.
• 20 ingyenes lecke bárki számára elérhető, aki regisztrál a honlapon.
• Két megvásárolható tanfolyam is elkészült. Ezekkel nagyon, de nagyon sokat dolgoztunk. Egyik a peddignád kosárfonás kezdőtől a haladóig. Másik a gyerekeknek szóló képregényrajzolás. Ez utóbbit két Budakeszi fiatallal készítettük, hogy ezáltal is szórakoztatóbb legyen a gyerekeknek.
• Megalakult a facebook csoport és oldal is. Még szűk, de lelkes, és támogató közösséggel.
• Elindult Budakeszin a kalligráfia klub, és azért néhány kézműves és gyerek workshopot is sikerült megtartani.
• A személyes foglalkozásokkal kapcsolatban remek együttműködések születtek. Így a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központtal, ahol számos programhoz biztosítottak helyszínt, a Mea Art alkotóműhellyel nemezelés terén, Bányász Ágnes kosárfonóval és még sok más remek kézművessel és képzőművésszel.

De a java csak most jön, 2022-ben! Sok-sok tervem és célom van. A következő blogbejegyzésben ezeket szedem majd csokorba.